Kávé, víz sorrend!

Vagy víz és kávé a helyes sorrend?

Jó a kérdés, van egyáltalán jelentősége?

Bizony van! 🙂 Mármint ha érdekel, hogy milyen íze is van igazából az adott kávénak. Mert ha csak arra kell a kávé, hogy felébresszen, legyen az akármilyen rossz ízű (bár itt jegyezném meg, hogy ha már felébresztenéd magad vele, akkor már miért is ne lehetne jó íze), akkor nem biztos, hogy ez a blogbejegyzés neked szól.

Viszont ha finom kávét szeretnél és oda is figyelsz az ízekre, akkor itt van a helyes sorrend:

víz – kávé

Miért? Erre egyszerű a válasz: mosd le az ízlelőbimbóidat egy kis vízzel (ez fokozottan ajánlott akkor ha bármit ettél kávézás előtt), utána pedig élvezd a kávéd nagyszerű ízét (persze csak ha tényleg nagyszerű lett 🙂 ).

Egészségedre! 🙂

Ne hagyd magad – csésze fogás!

Hogyan tudjuk elkerülni a csalódást “kávézókban” (nem véletlen a macskaköröm 🙂 …..normális kávézókban ugyanis nem fordulhatnak elő ilyen problémák) sorozatunk ebben a rövidke részében egy olyan problémát, hibát szeretnénk bemutatni, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz lesz a kávénk íze, de egy alapvető igényesség hiányát mutatja be (és nem túl guszta dolog szerintem 🙂 ), és ha erre az apróságra nem figyelnek oda, akkor mi lehet még a bonyolultabb, fontosabb dolgokkal.

Ez pedig nem más mint a “barista” (megint nem véletlen a macskaköröm) csésze fogása.

Mutatom a hibásat, a nem túl guszta verziót:

 

Igen, bizony előfordul, hogy pont a kávés csésze száját fogják meg, és így tálalják italunkat. Azt a részt ahonnan inni szeretnénk.

Kérdem én: nem egyszerűbb a fülénél megfogni, ha már úgyis rátették a csészére? 🙂

Mi ezt a verziót javasoljuk.

Ez egy apróság, de fontos dolog. Szerencsére igényes, magára valamit is adó kávézók (legyen az akár újhullámos, akár hagyományos) kifejezetten adnak az ilyenre!

Ne hagyd magad! Válaszd a minőséget!

Ne hagyd magad – zacc pogácsa kukába ütése!

Mint már megszokhattátok, a “Ne hagyd magad” bejegyzéseink azzal foglalkoznak, hogy segítsék a kávézóba látogató vendégeket abban, hogy igyanak-e az adott helyen kávét vagy ne.

Sorozatunk 3. részében (1. rész2. rész) ismét egy viszonylag nehezen észrevehető dologról lesz szó, de a szemfüles megfigyelő azért ezt könnyedén ki tudja szúrni.

Ez pedig nem más, mint a zacc pogácsa kukába való kiütése. Nyilván a szűrőből ki kell ütni a zaccot, erre van egy nagyon jó találmány, a knock box (kiütős doboz), amit direkt erre a célra találtak ki és aminek nagyon sok típusa van, erre egy példa az alábbi képen látható:

Kapcsolódó kép

Sajnos nagyon sok helyen azt látni, hogy nem használják ezeket a knock boxokat, hanem egyszerűen csak a feladattal megbízott munkatárs (direkt nem baristát írtam) odasétál a kukához a szűrőtartó karral és hozzáüti azt a kuka szájához, hogy így segítse a zacc pogácsa továbbítását a kukába. Higiénia köszöni szépen, de nem kér ebből!

És gondolom Ti sem szívesen fogyasztotok olyan kávét, amit az előbbi mozzanattal készítenek elő Nektek!

Amúgy szerencsére minden magára valamit is adó kávéval foglalkozó hely erre odafigyel, legyen az akár hagyományos vagy akár újhullámos hely, de ha azt látjátok, hogy a kávégép közelében sehogyan sem akar feltűnni egy kiütős doboz, azért kezdjetek el gyanakodni. 🙂

A Bagoly találkozása a Jaguárral – rövid történet

Mint az már biztosan ismeretes számotokra, elkészült a Balkezes Sörfőzde kávés söre/sörös kávéja (igazából mindegy is minek nevezzük), ami lényegében a Bagoly nevezetű porter sör a brazil Jaguara kávéval (a Kék Elefánt és a Casino Mocca pörkölő közös projekt kávéja) lefőzve.

Nyugodtan mondhatom, hogy mindkét oldalról nagyon büszkék vagyunk erre az italra, mert hihetetlen jól sikerült, kifejezetten jól harmonizál ez a porter ezzel a brazil kávéval! 🙂

Na de hogyan talált egymásra a Bagoly és a Jaguara?

Erről fog szólni ez a rövidke blogbejegyzés.

Volt egyszer, nem is olyan réges régen egy csapfoglaló egy számunkra baráti helyen, a Kapcában. Erre az alkalomra érkezett Nyaras Tamás és családja a Balkezes Sörfőzdét képviselve, de még mielőtt oda elmentek volna, beugrottak a Kék Elefántba megnézni a helyet és természetesen kávézni egy jót. 🙂

Sokat beszélgettünk sörökről, kávékról, kávés sörökről, de ekkor még nem esett szó közös projektről. Viszont arra nagyon jó alkalom volt, hogy ha futólag is, de megismerkedjünk, kiderüljön, hogy mennyire nagy elhivatottság van mindkét oldalról a saját (nyugodtan mondhatom) hobbink irányában.

Ezután eltelt kb. egy hét. Mivel nagyon büszkék vagyunk a saját kávéinkra (nagyon fincsik…aki nem hiszi járjon utána 🙂 ), ezért szeretnénk azokat sokféle formában megmutatni Nektek! Hosszas agyalás után beugrott, mi lenne ha a Jaguara belekerülne valamilyen sörbe. Természetesen nem is gondolkoztunk sokat, hogy kit szeretnénk megkérni erre a feladatra, azonnal rá is írtunk a Balkezesre, akik rögtön igent mondtak rá.

Ezek után jöttek a tesztelések, aminek eredménye az lett, hogy az ő Bagoly nevezetű sörüknek egy részét lefőzték a Jaguara kávéval, véleményem szerint elkészítve az egyik legjobb kávés sört ami kapható jelenleg. Összesen 250 üveg és 2 db 30 literes keg készült belőle, tehát nagyon limitált számú kiadás lett.

Az egyik keg a Balkezes 1. szülinapján lett felhasználva 2017. december elsején. A másikat nagyon szerettük volna ha Szegedre kerül, kifejezetten a Kapcát céloztuk meg vele, mivel egyrészt miattuk ismertük meg a Balkezest, másrészt én (Zoli) a Kapca vezetőjétől (Mátétól) ismerem a minőségi söröket, és hát csípjük is őket na. 🙂

Nagy örömünkre ők is igent mondtak, és nemsokkal ezután csapra is került az a hordó egy buli keretében a Kapcában, ahol mi pedig a Jaguara kávéból készítettük a kávés italokat, bemutatva mi került bele a Bagolyba!

Jó buli volt, köszönjük hogy ennyien eljöttetek rá!

Az üvegek azóta már elfogytak, de a kávét még le lehet tesztelni a Fáncsiban!

Ha érdekel, akkor tudod hol találod meg kis újhullámos kávézónkat! 😉

Szeged, Klauzál tér 5. (Kárász udvar – az Oroszlános kútnál)

Ne hagyd magad – a gőzölő cső

Folytatjuk sorozatunkat, ami segíthet abban, hogy egy kávézóba való belépés utáni első pillanatokban már ránézésből tudjátok hogy igyatok-e ott kávét, vagy ne.

Az első részben a zaccos szűrőkosárról volt szó, amit nem könnyű de nem is lehetetlen a tudatos szemlélődő számára kiszúrni.

Viszont a mai bejegyzésben olyan témáról lesz szó, ami azonnal és könnyedén észrevehető.

Ez pedig nem más, mint a tejgőzölő csőre rászáradt tej. Mutatunk róla egy képet, amit a szegedi kis újhullámos kávézónkban, a Kék Elefántban készítettünk, és megjegyzem: kifejezetten rosszul esett megcsinálnunk ezt a szemet abszolút nem gyönyőrködtető látványt, de a cél szentesíti az eszközt.

 

De mi is ezzel a probléma, azon kívül, hogy ronda? 😊

  • baktérium tenyészetnek bőven elmegy
  • nem lehet belőle megfelelő mennyiségű gőzt kinyerni, mert a ráégett tej nemcsak a cső külső, hanem a belső falára is rátapad, elállva a kiáramló gőz útját, ezzel ugrik a minőségi tejhab esélye
  • említettem már, hogy ronda?

Pedig csak egy nedves rongyra van szükség, amivel a tej gőzölése után azonnal letöröljük a csövet, ami után egyből kicsapatjuk a gőzt, hogy a belső falról is eltávolítsuk a tejet.

Természetesen egy normális kávézóban (akár speciality, akár nem) erre rendesen odafigyelnek, bár sajnos nem ilyen kávézók vannak többségben.

A helyzet folyamatosan javul, egyre több városban, egyre több helyen lehet már kifejezetten nagy odafigyeléssel készült kiváló kávékat kapni, de nem árt résen lenni.

Hamarosan folytatjuk…. 😉

Ne hagyd magad – a zacc!

Két dolog egyből beugrott, mikor elkezdtem megírni ezt a bejegyzést. Az egyik a Zimmer Feri című film, a másik pedig Juszt László.

Zimmer Feriből az a rész (még az elején van), amikor Feri a kávékészítést (vagyis azt, hogy hogyan lehet spórolni rajta) tanítja, Juszt Lászlótól pedig az örökbecsű mondata: “Ne hagyja magát becsapni, átverni és megkárosítani.”

A rémhírek szerint (ami valószínűleg teljesen igaz), régen nem átallottak a kávékészítés során a kávé pogácsán újra (és újra) átengedni a vizet, lényegében zaccból készült “kávét” itattak a kedves vendégekkel.

Te mit szólnál hozzá, ha kifizetnél a kávédért nem is kevés pénzt, és a végén zaccból készült kávét kapnál? Biztosan nem örülnél neki, igaz?

Pedig manapság is gyakran előfordul, hogy ilyen “kávét” szolgálnak fel még ha nem is teljesen direkt hanem nemtörődömségből, hozzá nem értés vagy csak a szakértelem hiánya miatt.

Hogy miről is van itt szó?

Egyszerűen arról, hogy aki azzal van megbízva, hogy kávét készítsen egy ilyen helyen (direkt nem azt írtam, hogy barista), a kávékészítés során először is kiüti a pogácsát, és utána a szűrőkosár mindenféle takarítása helyett egyből beleőrli a kávét a szűrőkosárba. Alább egy kép a ki nem takarított kosárról (megjegyzem, ha jól lett elkészítve a kávé, akkor a zacc pogácsa egyből szépen kiesik, nem hagy ilyen csúnya maradékot).

 

 

Nagyon javaslom azt, hogy ha azt látod, hogy ilyen módon készítik neked a kávét (vagyis nem takarítják ki a szűrőt és erre engedik rá a kávé őrleményt), akkor ott ne nagyon kérj kávét többet!

Nem csak arról van szó, hogy bűn rossz lesz az ital íze, hanem arról is, hogy Te ugye nem ezért fizettél.

De bemutatom azt is, hogy a jobb helyeken (és szerencsére egyre több ilyen – akár újhullámos kávézó, akár nem – minőségre odafigyelő hely van országszerte, így Szegeden is) hogyan néz ez ki:

 

 

Szóval ne hagyd magad, legyél tudatos vásárló a kávéd terén is.

Hamarosan még több ilyen “mire figyelj” jellegű bejegyzés lesz, ha érdekel a téma, akkor érdemes visszatérned. 🙂

Báloztunk!

Az elmúlt hetekben báloztunk kicsit!

Részt vettünk a XIII. Bölcsészbálon és az 51. Mérnök és 7. Zenész Bálon.

Kiváló volt a szervezés, a bálozók pedig nagyon érdeklődők voltak az újhullámos kávézás iránt.

Habár alapból tudtuk, hogy sok vendégre számíthatunk (és végül sokkal többen lettek, mint amire számítottunk), mégis alternatív kávékészítő eszközökkel vonultunk ki (Aeropress, Hario V60, Kalita, French press), amikkel nem a leggyorsabban lehet elkészíteni a kávét.

Végül szinte csak Aeropresst használtunk, az volt a legpraktikusabb, amivel a kellemes ízt a leghatékonyabban tudtuk kicsalni a magunkkal vitt etióp kávéból.

A Bölcsészbálon kb. 600 (amikor ezt megtudtuk, akkor azért kicsit megijedtünk 🙂 ), a Mérnök és Zenész bálon pedig kb. 250 résztvevő volt, és azt kell hogy mondjuk, nem volt lehetetlen megtartani a kóstoltatást, sőt.

Sikerült minden kedves érdeklődőnek megválaszolni a kérdéseit, amiből szerencsére nagyon sok volt (kifejezetten érdeklődő társaság gyűlt össze), miközben szinte egy percre sem állt meg a kezünk.

Szeretnénk megköszönni a szervezőknek ezúton is a meghívást és azt is hogy folyamatosan gondoskodtak rólunk. Igazi házigazdák voltak, egy élmény volt bálozni velük.

Pár fotó, amit készítettünk:

Egyébként továbbra is szívesen kitelepülünk (espresso géppel is):

  • bálokra
  • lakodalmakra
  • céges eseményekre
  • családi programokra
  • stb.

Érdeklődés estén elérhetőek vagyunk:

  • a kávézóban (Klauzál tér 5.)
  • 30/6385-602 telefonszámon
  • zoltanjarjabka@gmail.com email címen

Miért nem használunk tejszínhabot?

Ez egy nagyon rövid bejegyzés lesz 🙂

Szeretnék magyarázatot adni arra, hogy miért nincsen nálunk tejszínhab.

El sem hinnétek milyen sokan kérik, azután milyen sokan rázzák a fejüket amikor azt mondjuk hogy nálunk az nincs, majd milyen sokan köszönik meg hálásan, hogy helyette krémes állagú, édeskés tejhabot kapnak az espresso alapú tejes italukra, ami nem tünteti el (teljesen) a kávéban rejlő ízeket.

A válasz nagyon egyszerű és némileg már meg is válaszoltuk a kérdést:

Azért mert újhullámos kávézóként szeretnénk bemutatni a kávéban rejlő csodás ízeket, amiket a tejszínhab teljesen elnyom, semmi nem marad belőle.

Nyilván nem ördögtől való a tejszínhab, megvan annak is a helye és ideje, de egy újhullámos kávézóban nem igazán lehet találkozni (maximum kreatív italokban) vele, helyette nagyon jól (legalábbis remélhetőleg) elkészített tejhabot (lényegében tejkrémet) fog elkészíteni a barista, ami az espresso alapú tejes italunkon latte art-tal (tejhab öntés művészete) a tetején nem csak a szemünket, hanem az ízlelőbimbóinkat is el fogja kápráztatni 🙂

Nem is kell nagyon kísérletező kedvűnek lenni ahhoz, hogy egy tejszínhab nélküli helyett egy normál, latte art-os kávét próbáljunk ki, maximum ha nem tetszik akkor nem kell többet kérni.

Próbáld ki 🙂

Ki tudja, lehet hogy ez lesz az eddigi legjobb kávés élményed 🙂

Újhullámos kávézó

Manapság nagyon sokan dobálóznak olyan szavakkal – köztük mi is, vagyis a szegedi Kék Elefánt Kávézó – mint az “újhullámos” kávézó.

Na de mit is jelent ez? Megpróbáljuk a tőlünk telhető legjobb módon körülírni 🙂

Habár tapasztalatom szerint sokan azt hiszik, de nem, nem egyszerűen csak arról van szó, hogy alternatív kávékészítő eszközöket is használunk, mint például az aeropress, Hario V60, Syphon, Kalita, hiszen ezekbe az eszközökbe beletehetnék akár egy kis boltban kapható, 100 Ft/kg árú előre őrölt kávét is, de attól még nem lennénk újhullámos.

Az újhullám, vagy más nevén 3. hullám magyarázatához érdemes áttekinteni röviden, hogy mi volt az első és második hullám.

Mielőtt nekilátnánk, fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az USA-ból indultak el ezek a hullámok.

Szóval…..

  1. hullám: mennyiség mindenek felett. A minőség nem számított, a lényeg az volt, hogy akár otthon, akár a munkahelyen könnyen elérhető legyen a kávé. Mivel rossz volt az íze, ezért teletömték cukorral. Instant kávék fénykora ez, olyanoké mint a Nestlé, Maxwell, Folgers
  2. hullám: ekkor jöttek a képbe olyan kávézók, mint a Peet’s Coffee vagy mint a Starbucks. Bármilyen hihetetlen is, de velük kezdődött a magasabb minőségű kávézás élménye (még egyszer megemlítem, hogy az USA-ból indultak a hullámok :-)), ekkor jöttek be a divatba az espresso gépek és az espresso alapú italok. A kávézók üzemeltetése nagy üzletté kezdett válni ebben az időszakban. Sötét pörkölésű kávék voltak, mégis elkezdtek az emberek a kávé élvezetével foglalkozni
  3. hullám = újhullám: Itt már nem egyszerűen az élvezeten volt a hangsúly, hanem a figyelem magára a kávéra terelődött. Fontossá vált, hogy melyik termőterületről, milyen farmról származik az a kávé, milyen eljárással dolgozták fel, milyen variáns, ki és mikor pörkölte, stb.

A következő fogalmak szinte egybeolvadtak az újhullám fogalmával:

  • világos pörkölés
  • latte art
  • alternatív kávékészítő eszközök (aeropress, Hario V60, Kalita, Syphon, stb.)
  • gyümölcsös ízek
  • speciality kávék használata
  • a kávé nem keserű

A fentieket tekintve tehát akkor a következőképpen magyaráznám el az újhullámos kávézó fogalmát:

Olyan kávézó, ahol világos pörkölésű, speciality (majd egyszer arra is kitérünk, hogy mi ez) magas minőségű kávék használata, kiemelt odafigyelés a kávé elkészítésére, legyen az akár espresso vagy filter kávé. Pontosan tudjuk honnan származik a kávé, milyen eljárással dolgozták fel, ki és mikor pörkölte. Ha valami olyan készülne ami nem ütné meg a mércét, akkor inkább készítünk egy másikat.

Szóval a “Minőség mindenek felett” 🙂

Talán ennyi…….lehetne ezt még sok irányból magyarázni, de a lényeg szerintem ez.

Koffeinmentes kávé

Megosztott a vélekedés a koffeinmentes kávékkal kapcsolatban; lehet-e finom, van-e egyáltalán értelme, hiszen a legtöbben pusztán a stimuláló hatása miatt isszák a kávét?

Abba most nem mennék bele (talán majd máskor), hogy milyen koffeinmentesítő eljárások léteznek, inkább a fenti két kérdésre próbálnám megtalálni a választ.

Lehet finom a koffeinmentes kávé?

Szerencsére nyugodtan mondhatom, hogy igen. Habár nem mindig volt ez így. E sorok írója is futott már bele olyan koffeinmentes kávéba, ami szinte ihatatlan volt, mert vagy rossz koffeinmentesítő eljárást alkalmaztak és így a kész ital íze annyira mosószeres lett, hogy kedvem támadt mosogatni vele 🙂 , vagy mert már olyan régen állt az őrlőben, hogy elveszítette frissességét és aromáját.

Viszont szerencsére futottam már bele olyan kávéba is, amiről nem mondtam volna meg, hogy normál vagy koffeinmentes, ha nincs rajta a csomagolásán.

Konkrétan a Casino Mocca világos pörkölésű, La Ilanda nevezetű kolumbiai kávéjáról van szó. Diós, tejcsokis ízek, talán életemben nem ittam ilyen finom kávét. Espresso alapú italokban és filterben is egyaránt KIVÁLÓAN működött.

A koffeinmentesítő eljárás ebben az esetben egy természetes, cukornádból kivont vegyületet, az etil-acetátot használja. Úgy vonják ki a koffeint, hogy közben nem alakul ki nemkívánatos mellékíz és vegyszermaradvánnyal sem találkozunk.

Szóval igen, van finom koffeinmentes kávé.

Második kérdés, hogy van-e értelme, kinek érdemes ilyen kávét innia? Miért ezt a verziót választanák a hagyományos, stimuláló kávé helyett? Nézzük meg hát kinek lehet előnyös a koffeinmentes kávé:

  • kismamáknak
  • akik imádják a kávé ízét, de munka után már nem innának…..igazi esti kávé
  • akiknek amúgy is pörgős az élete és nem szeretnék tovább pörgetni magukat, viszont innának egy finom kávét
  • kávé őrülteknek, akik már bedurrantottak 5-10 kávét aznap, de még innának egyet csak az ízéért
  • na meg persze ne felejtsük el azokat sem, akik érzékenyek a koffeinre

Szóval van remény finom koffeinmentes kávét inni 🙂