– gyakran érkezik hozzánk olyan kérdés, hogy a kotyogóval lehet-e presszót készíteni, vagy nem?

A válasz az, hogy ha normál módon akarunk kotyogót készíteni, akkor esélytelen, hogy presszót készítsünk vele, hiszen nem tud akkora nyomás (9 bar) fellépni a készítés során, mint ami az eszpresszó készítéshez kell.

A kotyogót a helyén kezelve szuper kávét lehet vele készíteni, de presszó készítéshez ő sajnos nem elég, ahhoz kifejezetten presszó gép fog kelleni.

Ha kíváncsi vagy, milyen nagyszerű italt lehet készíteni a kotyogóval, akkor kérj egyet a Kék Elefántban.

Ma egy kávés érdekességgel készültünk nektek! 😊

Nem, nem a Cibetmacskás kávéról lesz szó, annál egy sokkal jobb dologgal fogunk most foglalkozni, ami nem más, mint a peaberry! 😎

Mi a peaberry, vagyis a gyöngykávé?

– Azt már egy korábbi posztban megbeszéltük, hogy a kávé cseresznyében szinte minden esetben kettő, lapos oldalával szembeforduló kávé mag található. Szinte….

– Merthogy van olyan eset, amikor egy mag fejlődik csak ki. Ennek van lehetősége teljesen kitölteni a teljes teret a kávé cseresznyében és így kerekded lesz! Mint egy gyöngy! 😉

A Kék Fáncsi első saját kávéja, a brazil Jaguara is ilyen kávé volt.

– gyönyörű tud lenni a latte art, de vajon mióta létezik egyáltalán?

A válasz vagy meglepő lesz, vagy nem:

1980-as évek végétől beszélhetünk latte art-ról.
Abban az időszakban öntögettek először szívet és tulipánt, viszont akkor még nem nevezték latte art-nak.

1992-ben David Schomer alkotta meg a Caffe Latte Art szakkifejezést, ő nevéhez fűződik a rosetta minta is.

Érdekességképpen a hattyú minta kb. 2007 óta létezik.

Mai rövid bejegyzésünkben az ízpresszóról lesz szó!

Nem, nem írtuk el, tényleg ízpresszót akartunk írni! 😊

Igazándiból nincs ilyen szó, legalábbis eddig nem volt (🙃), viszont nagyon könnyű elmagyarázni vele a világos/közepes illetve sötét pörkölésű kávék közötti különbséget!

============================

Tételezzük fel, hogy adott egy nagyon magas minőségű, termőterület szelektált zöldkávé alapanyagunk!

1️⃣ Ha ezt nagyon sötétre pörkölik, akkor ott az égés ízét fogjuk érezni. Egy alapíz lesz domináns, ami nem más mint a keserű!

2️⃣ Ha ezt az alapanyagot egy minőségorientált pörkölő világosra vagy közepesre pörköli, akkor ott egy ízkavalkádot fogunk érezni, hiszen nem rejtik el a pörköléssel a kávé igazi ízét, hanem kiemelik!
Lehet keresgélni az ízeket, minden alapanyag más és más lesz. Találhatunk akár barackos, bogyós gyümölcsös ízeket, de lehet akár csokoládés is.
Ez nem sznobság, csak a felfedezésre való vágy megélése. 😊

===========================

Ízlések és pofonok, viszont mi, a Kék Elefántban az ízpresszóra szavazunk, emellett tettük le a voksunkat, ezt képviseljük! 😏

Mai bejegyzésünk picit kávés, picit sörös! 😊

Milyen típusú sörök működnek jól kávéval?
– Porter
– Stout

Mióta készülnek kávés sörök és ki készítette először?
– Erre nagyon nehéz a válasz. Abban talán egyeznek a leírások, hogy a 90-es évek vége felé indultak el az USA-ban, de abban már nem, hogy ki készített ilyet először. Van olyan vélekedés, hogy az otthoni (home) sörfőző társadalom munkájának eredménye, de van aki pontosan tudja melyik sörfőzde csinált ilyen italt először.

A Kék Elefánt is szokott kávés söröket forgalmazni, főleg saját (specialty) kávéink hozzáadásával készülteket. Volt már saját porterünk, stoutunk, ipánk, szerinted mi lesz a következő?

Mai egypercesünk a következő kérdéssel foglalkozik:

Milyen növény a kávé? Cserje vagy esetleg olyan növény, mint a veteménybab.

A veteménybabot azért mertem ideírni, mert a kávé szem mérete és alakja miatt sokan gondolják, hogy a kávé is valamiféle bab. 😊

Persze ez nem így van, valójában a kávé növény egy örökzöld cserje! 😊
A cserje gyümölcsének a magja a kávé szem, amiből készül maga a kávé ital! 😊

• A mérleg •

Miért használjuk a Kék Elefántban? Újhullámos hóbort ez, vagy van értelme?

🔹️ Nagyon egyszerű a válasz:
– minőségbiztosítás céljából.

🔹️ Ez volt a rövid válasz, de nézzük meg egy kicsit részletesebben:
– mindegyik kávénak más és más az íze
– mindegyik espresso-nak van egy ideális receptúrája, amivel a legjobban ki tudjuk hozni a kávé alapanyag valódi ízét
– ez a receptúra többek között tartalmazza a felhasznált őrlemény és a kifolyó espresso ital mennyiségét grammban kifejezve
– ezeket a grammokat (vagyis a bemenő és a kimenő mennyiséget) mérjük minden egyes elkészített italnál, ezzel biztosítva azt, hogy amennyire csak lehet egész nap ugyanazt az ízt tudjuk kihozni ugyanabból az alapanyagból

Ma a LATTE ART kerül terítékre!

Mi is az és miért fontos, ha fontos egyáltalán? 😊

A latte art egyszerűen fogalmazva lényegében a tejhabbal való minta öntés művészete! Így kerülnek olyan minták a tejes kávés italokra (olyanokra mint a cappuccino, cafe latte, espresso macchiato, flat white, stb.) mint a szív, tulipán, rozetta, hattyú, stb. 😊

Többször hallani, hogy ez csak hókusz pókusz és azon kívül, hogy szép, semmi értelme nincsen!

Szépnek szép! De hogy ne lenne értelme?!

Bizony van! 😉

Lényegében ez egy minőségbiztosítás! 😎

Ha a barista olyan tejhabot készít, amivel nem lehet mintát önteni, akkor a vele készült kávé italunk sem lesz finom!

Ha viszont tudunk a tejhabbal (lényegében ez már tejkrém) mintát önteni, akkor az íz is várhatóan (mert hát ez függ azért az elkészült espressotól is) tökéletes lesz! 😊

Gondoljunk csak bele!

Adott egy cappuccino!

📌 Teszünk rá egy vastag, buborékos, szivacsos tejhabot. Az alján ott marad az espresso, a tetején szinte meg csak a szivacsos tejhab van. Alig elegyednek el, nem érjük el vele a célunkat, az íz nem lesz az igazi!

📌 Nagyon vékony, szinte csak tej ráöntése esetén meg túl híg lesz az elegy, nem lesznek jók az arányok, megintcsak nem lesz igazi az íz!

📌 Megfelelően habosítva (amivel tudunk mintát önteni) egy krémes, selymes italt tudunk elérni, ami bizony finom lesz.

Nem kötelező a latte art, de ha már úgyis olyan tejhabot érdemes készíteni, amivel lehet önteni mintát, akkor már miért ne tennénk meg!

Miért ne készítenénk olyan italokat, amik tényleg szem szájnak ingere! 😉

Persze könnyebb mondani, mint megtenni, de sok-sok gyakorlással bárki számára megtanulható!

Ha már tudjuk milyen tejet érdemes választani, mik a tejhabosítás szabályai, akkor már csak gyakorolni kell! 😊

Egyperces blogbejegyzésünkben azzal foglalkozunk, hogy hol terem meg a kávé!

A találóan “The Bean Bealt”-nek nevezett övezet a Baktérítő és a Ráktérítő között terül el!

Itt megfelelőek a feltételek (hőmérséklet, éves csapadékmennyiség, stb.) ahhoz, hogy a kávé növény és persze annak gyümölcse rendesen ki tudjon fejlődni. 😊

Kávé termelő országok pl.:
📌 Etiópia (a kávé őshazája),
📌 Brazília (a legnagyobb kávétermelő a világon)
📌 Vietnám (legnagyobb robuszta termelő a világon)

Nem terem meg Európában, főleg nem Olaszországban, mint ahogy azt sokan gondolják.

Ráadásul sokan azt gondolják, hogy Olaszországban olyannyira megterem a kávé, hogy ő az őshazája, de bizony ez nagyon nem így van. Egyrészt Etiópia a kávé őshazája (tudom, hogy ezt többször is írtam már, de nem árt sokszor hangsúlyozni), másrészt Olaszország nem nagyon jó terep a kávé termesztésének. Ez van!

Bejegyzésünk a kávé szó eredetével, jelentésével fog foglalkozni csak nagyon röviden! 😊

2 teória van arra, hogy honnan származik ez a szó:

1️⃣. A kávé őshazája (ami mint tudjuk Etiópia) egyik tartományának, Kaffának a nevéből eredeztetik egyrészt. Ez nagyon adná magát, de

2️⃣. a mi kávé szavunk viszont az arab kahwa szóból ered, amelynek jelentése eredetileg bor volt. Valószínűsíthető, hogy azért kezdték bornak nevezni az arabok ezt az italt, mert ahhoz hasonló élénkítő, hangulatjavító hatása volt. 😊