Ezzel a bejegyzéssel adósotok voltam már a tömörítéses bejegyzés óta! 😊

Akkor megbeszéltük, hogy az eszpresszó készítés egy nagyon fontos (de valószínűleg kifejezetten felülértékelt) mozzanata a tömörítés.

Ennél van egy sokkal fontosabb lépés, amit közvetlenül a tömörítés előtt kell végeznünk, és kiemelten oda kell figyelni rá, ha a célunk a lehető legjobb eszpresszó elkészítése.

Ez a lépés nem más, mint az eloszlatás❗❗❗

Vagyis a leőrölt kávé szűrőkosárban való egyenletes eloszlatása.

A hangsúly itt az egyenletes szón van: minden irányban (mélységében és szélességében is) azonos sűrűségűnek kell lennie a szűrőkosárban levő őrölt kávénak. 😊

Nem elég, hogy lapos legyen a kávé “ágy” felülete, mindenhol azonos sűrűségűnek is kell lennie.

Ha nem azonos sűrűségű (ezt nagyon sok helyen könnyen elérik azzal SAJNOS, hogy nem oszlatják el a kávét még csak kicsit sem, hanem egyszerűen csak úgy tömörítik le, ahogy az beleérkezik a kosárba….vagyis egy dombot nyomnak le, ahol a közepe sűrű lesz, a széle viszont “gyér”), akkor az egyik részén túloldott lesz a kávénk, a másikon meg aluloldott. 😔

Ez a korántsem kedvező kombináció elég kellemetlen ízeket tud eredményezni az italunkban. Egyszerre lehet túl keserű és kellemetlenül savas is. 😕

Tehát ha egyenletes kioldódást akarunk, akkor kiemelten oda kell figyelni az eloszlatásra! 😉

Hány rongy kell az espresso munkaterülethez?

1 a csepptálca törléséhez mert hát ugye csésze fog rámenni,
1 a pulthoz,
1 a szűrőkosárhoz hogy jó száraz és teljesen zacc mentes legyen,
1 ha megfolyna egy kávécsepp a csésze falán kívülről,
1 a kéz törlésére ha véletlenül vizes vagy kávés lesz (ne fogdossuk vele össze a csészét),
1 a gőzcsőhöz, mert a tejhabosítás után azonnal le kell törölni a róla a tejet
+ 1 a biztonság kedvéért, mert mindig vannak olyan váratlan esetek, amikor szükség lehet egy plusz rongyra 😊

Egy fontos kritérium van a rongyokkal kapcsolatban:

A higiénia miatt nem szabad összekeverni őket, ezért mindegyiknek más a színe.

Nem jó, ha például ugyanazzal a ronggyal törlöm a gőzölő csövet, amivel a pultot is. 😉

Mire van szükséged ahhoz, hogy otthon is latte art-ra alkalmas tejhabot tudj készíteni anélkül, hogy drága kávégépet kellene vásárolnod?

A kép megadja a választ, de azért írok róla pár szót!

1️⃣ Ikea-s tejhabosító, amiről raktam is fel korábban egy videót. Kicsit technikás, sokat kell gyakorolni, de meg lehet vele csinálni!

2️⃣ Frech press, amit a legtöbben teakészítőnek ismernek, de a helyzet az, hogy ez egy viszonylag régi (az első, ilyen jellegű eszközöket már jóval az espressogépek előtt használták) kávékészítő eszköz, ami meglepően jól alkalmazható tejhabosításra is!

Mind a kettő megfizethető áron beszerezhető és kis helyen is elfér.

Ma az espresso szóval fogunk foglalkozni kicsit.

Mire utal, miért kapta ezt a nevet ez az ital?

Az a helyzet, hogy az espresso technológia kifejlesztése előtt nagyon lassan készültek a kávék (mert hát ugye volt élet az espresso előtt is, csak akkor még áztatásos, csöpögtetős eljárások voltak 😊), sokat kellett várni arra, hogy az asztalra kerüljön a napi betevő fekete ital.

Úgy tűnik, hogy abban az időben sem szerettek sokat várni az emberek, felmerült az igény a gyorsításra.

Ennek az igénynek kielégítésére jött válaszként az espresso gépek kifejlesztése.

A név tehát a gyorsaságra illetve a nyomásra utal (hiszen annak érdekében, hogy hipp-hopp el tudjon készülni az espresso, nagy nyomásra van szükség)

Néha előfordul, hogy egy kávés zacskóban a barnára pörkölt kávészemek mellett feltűnik egy-egy világosabb szem is.

Ezt a szemet quaker-nek hívják és azért ilyen, mert még érettlenül szüretelték le a gyümölcsöt. Pörkölés közben nem megy át a szokásos zöldtől barnáig való szín változáson mint a többi szem, hanem inkább marad sárgás barna.

Ezt a “hibát” nagyon nehéz még zöld kávé állapotában kiszúrni, viszont pörkölés után azonnal kitűnik a sok közepesen barna szem közül a világos barna, amit érdemes kiszedni, mert nem túl jó az íze.

– gyakran érkezik hozzánk olyan kérdés, hogy a kotyogóval lehet-e presszót készíteni, vagy nem?

A válasz az, hogy ha normál módon akarunk kotyogót készíteni, akkor esélytelen, hogy presszót készítsünk vele, hiszen nem tud akkora nyomás (9 bar) fellépni a készítés során, mint ami az eszpresszó készítéshez kell.

A kotyogót a helyén kezelve szuper kávét lehet vele készíteni, de presszó készítéshez ő sajnos nem elég, ahhoz kifejezetten presszó gép fog kelleni.

Ha kíváncsi vagy, milyen nagyszerű italt lehet készíteni a kotyogóval, akkor kérj egyet a Kék Elefántban.

Ma egy kávés érdekességgel készültünk nektek! 😊

Nem, nem a Cibetmacskás kávéról lesz szó, annál egy sokkal jobb dologgal fogunk most foglalkozni, ami nem más, mint a peaberry! 😎

Mi a peaberry, vagyis a gyöngykávé?

– Azt már egy korábbi posztban megbeszéltük, hogy a kávé cseresznyében szinte minden esetben kettő, lapos oldalával szembeforduló kávé mag található. Szinte….

– Merthogy van olyan eset, amikor egy mag fejlődik csak ki. Ennek van lehetősége teljesen kitölteni a teljes teret a kávé cseresznyében és így kerekded lesz! Mint egy gyöngy! 😉

A Kék Fáncsi első saját kávéja, a brazil Jaguara is ilyen kávé volt.

– gyönyörű tud lenni a latte art, de vajon mióta létezik egyáltalán?

A válasz vagy meglepő lesz, vagy nem:

1980-as évek végétől beszélhetünk latte art-ról.
Abban az időszakban öntögettek először szívet és tulipánt, viszont akkor még nem nevezték latte art-nak.

1992-ben David Schomer alkotta meg a Caffe Latte Art szakkifejezést, ő nevéhez fűződik a rosetta minta is.

Érdekességképpen a hattyú minta kb. 2007 óta létezik.

Mai rövid bejegyzésünkben az ízpresszóról lesz szó!

Nem, nem írtuk el, tényleg ízpresszót akartunk írni! 😊

Igazándiból nincs ilyen szó, legalábbis eddig nem volt (🙃), viszont nagyon könnyű elmagyarázni vele a világos/közepes illetve sötét pörkölésű kávék közötti különbséget!

============================

Tételezzük fel, hogy adott egy nagyon magas minőségű, termőterület szelektált zöldkávé alapanyagunk!

1️⃣ Ha ezt nagyon sötétre pörkölik, akkor ott az égés ízét fogjuk érezni. Egy alapíz lesz domináns, ami nem más mint a keserű!

2️⃣ Ha ezt az alapanyagot egy minőségorientált pörkölő világosra vagy közepesre pörköli, akkor ott egy ízkavalkádot fogunk érezni, hiszen nem rejtik el a pörköléssel a kávé igazi ízét, hanem kiemelik!
Lehet keresgélni az ízeket, minden alapanyag más és más lesz. Találhatunk akár barackos, bogyós gyümölcsös ízeket, de lehet akár csokoládés is.
Ez nem sznobság, csak a felfedezésre való vágy megélése. 😊

===========================

Ízlések és pofonok, viszont mi, a Kék Elefántban az ízpresszóra szavazunk, emellett tettük le a voksunkat, ezt képviseljük! 😏

Mai bejegyzésünk picit kávés, picit sörös! 😊

Milyen típusú sörök működnek jól kávéval?
– Porter
– Stout

Mióta készülnek kávés sörök és ki készítette először?
– Erre nagyon nehéz a válasz. Abban talán egyeznek a leírások, hogy a 90-es évek vége felé indultak el az USA-ban, de abban már nem, hogy ki készített ilyet először. Van olyan vélekedés, hogy az otthoni (home) sörfőző társadalom munkájának eredménye, de van aki pontosan tudja melyik sörfőzde csinált ilyen italt először.

A Kék Elefánt is szokott kávés söröket forgalmazni, főleg saját (specialty) kávéink hozzáadásával készülteket. Volt már saját porterünk, stoutunk, ipánk, szerinted mi lesz a következő?