Ma egy igen vitatott kérdéssel fogunk foglalkozni, a cortado űrmértékével!

De először is tisztázzuk, mi is az a cortado!

Ez egy spanyol kávés ital, a neve a cortar szóból ered, ami vágást jelent.

A vágás szó arra utal, hogy “elvágják” a masszív, durva kávés ízt (a spanyol pörkölés nagyon sötét, ezáltal kiemelten keserű, égett ízt eredményez), vagyis felhigítják tejjel az espressot! 😊

Az espresso-tej aránya 1:2 (tehát 1 rész espresso, 2 rész tej), vagyis ez azt jelenti, hogy ez egy 90-100 ml-es ital, nem nagyobb! 😊

Milyen őrlemény szemcseméret szükséges az egyes kávékészítési eljárásokhoz?

Fontos a kérdés, mert nem jó, ha összekeverjük. 😊

– Török kávé: hagyományosan púderfinomságú (újhullámosan durva) szemcseméret

– Espresso: finom

– Filter: durva

– Kotyogó: nagyon durva (mint a cukor, vagy a nádcukor)

Ma a nagyon jó otthoni kávékészítőkkel, a filter eszközökkel fogunk foglalkozni egy kicsit, azon belül is azzal, hogy miért kapták a “filter” nevet.

Valljuk be, nem túl szerencsés ez az elnevezés, sokaknak a nem túl minőségi filteres teák ugranak be először.

A filterkávé egyszerűen azért kapta ezt a nevet, mert valamilyen szűrőt használnak az elkészítés során.

Ezek a szűrők lehetnek fémből, papírból, szövetből, amik közül véleményem szerint a papír a legjobb!

Ami a legjobb, hogy kiváló kávékat lehet ezekkel a kávékészítőkkel otthon is készíteni, nem igényel túl nagy befektetést sem!

Ezzel a bejegyzéssel adósotok voltam már a tömörítéses bejegyzés óta! 😊

Akkor megbeszéltük, hogy az eszpresszó készítés egy nagyon fontos (de valószínűleg kifejezetten felülértékelt) mozzanata a tömörítés.

Ennél van egy sokkal fontosabb lépés, amit közvetlenül a tömörítés előtt kell végeznünk, és kiemelten oda kell figyelni rá, ha a célunk a lehető legjobb eszpresszó elkészítése.

Ez a lépés nem más, mint az eloszlatás❗❗❗

Vagyis a leőrölt kávé szűrőkosárban való egyenletes eloszlatása.

A hangsúly itt az egyenletes szón van: minden irányban (mélységében és szélességében is) azonos sűrűségűnek kell lennie a szűrőkosárban levő őrölt kávénak. 😊

Nem elég, hogy lapos legyen a kávé “ágy” felülete, mindenhol azonos sűrűségűnek is kell lennie.

Ha nem azonos sűrűségű (ezt nagyon sok helyen könnyen elérik azzal SAJNOS, hogy nem oszlatják el a kávét még csak kicsit sem, hanem egyszerűen csak úgy tömörítik le, ahogy az beleérkezik a kosárba….vagyis egy dombot nyomnak le, ahol a közepe sűrű lesz, a széle viszont “gyér”), akkor az egyik részén túloldott lesz a kávénk, a másikon meg aluloldott. 😔

Ez a korántsem kedvező kombináció elég kellemetlen ízeket tud eredményezni az italunkban. Egyszerre lehet túl keserű és kellemetlenül savas is. 😕

Tehát ha egyenletes kioldódást akarunk, akkor kiemelten oda kell figyelni az eloszlatásra! 😉

Hány rongy kell az espresso munkaterülethez?

1 a csepptálca törléséhez mert hát ugye csésze fog rámenni,
1 a pulthoz,
1 a szűrőkosárhoz hogy jó száraz és teljesen zacc mentes legyen,
1 ha megfolyna egy kávécsepp a csésze falán kívülről,
1 a kéz törlésére ha véletlenül vizes vagy kávés lesz (ne fogdossuk vele össze a csészét),
1 a gőzcsőhöz, mert a tejhabosítás után azonnal le kell törölni a róla a tejet
+ 1 a biztonság kedvéért, mert mindig vannak olyan váratlan esetek, amikor szükség lehet egy plusz rongyra 😊

Egy fontos kritérium van a rongyokkal kapcsolatban:

A higiénia miatt nem szabad összekeverni őket, ezért mindegyiknek más a színe.

Nem jó, ha például ugyanazzal a ronggyal törlöm a gőzölő csövet, amivel a pultot is. 😉

Mire van szükséged ahhoz, hogy otthon is latte art-ra alkalmas tejhabot tudj készíteni anélkül, hogy drága kávégépet kellene vásárolnod?

A kép megadja a választ, de azért írok róla pár szót!

1️⃣ Ikea-s tejhabosító, amiről raktam is fel korábban egy videót. Kicsit technikás, sokat kell gyakorolni, de meg lehet vele csinálni!

2️⃣ Frech press, amit a legtöbben teakészítőnek ismernek, de a helyzet az, hogy ez egy viszonylag régi (az első, ilyen jellegű eszközöket már jóval az espressogépek előtt használták) kávékészítő eszköz, ami meglepően jól alkalmazható tejhabosításra is!

Mind a kettő megfizethető áron beszerezhető és kis helyen is elfér.

Ma az espresso szóval fogunk foglalkozni kicsit.

Mire utal, miért kapta ezt a nevet ez az ital?

Az a helyzet, hogy az espresso technológia kifejlesztése előtt nagyon lassan készültek a kávék (mert hát ugye volt élet az espresso előtt is, csak akkor még áztatásos, csöpögtetős eljárások voltak 😊), sokat kellett várni arra, hogy az asztalra kerüljön a napi betevő fekete ital.

Úgy tűnik, hogy abban az időben sem szerettek sokat várni az emberek, felmerült az igény a gyorsításra.

Ennek az igénynek kielégítésére jött válaszként az espresso gépek kifejlesztése.

A név tehát a gyorsaságra illetve a nyomásra utal (hiszen annak érdekében, hogy hipp-hopp el tudjon készülni az espresso, nagy nyomásra van szükség)

Néha előfordul, hogy egy kávés zacskóban a barnára pörkölt kávészemek mellett feltűnik egy-egy világosabb szem is.

Ezt a szemet quaker-nek hívják és azért ilyen, mert még érettlenül szüretelték le a gyümölcsöt. Pörkölés közben nem megy át a szokásos zöldtől barnáig való szín változáson mint a többi szem, hanem inkább marad sárgás barna.

Ezt a “hibát” nagyon nehéz még zöld kávé állapotában kiszúrni, viszont pörkölés után azonnal kitűnik a sok közepesen barna szem közül a világos barna, amit érdemes kiszedni, mert nem túl jó az íze.

– gyakran érkezik hozzánk olyan kérdés, hogy a kotyogóval lehet-e presszót készíteni, vagy nem?

A válasz az, hogy ha normál módon akarunk kotyogót készíteni, akkor esélytelen, hogy presszót készítsünk vele, hiszen nem tud akkora nyomás (9 bar) fellépni a készítés során, mint ami az eszpresszó készítéshez kell.

A kotyogót a helyén kezelve szuper kávét lehet vele készíteni, de presszó készítéshez ő sajnos nem elég, ahhoz kifejezetten presszó gép fog kelleni.

Ha kíváncsi vagy, milyen nagyszerű italt lehet készíteni a kotyogóval, akkor kérj egyet a Kék Elefántban.

Ma egy kávés érdekességgel készültünk nektek! 😊

Nem, nem a Cibetmacskás kávéról lesz szó, annál egy sokkal jobb dologgal fogunk most foglalkozni, ami nem más, mint a peaberry! 😎

Mi a peaberry, vagyis a gyöngykávé?

– Azt már egy korábbi posztban megbeszéltük, hogy a kávé cseresznyében szinte minden esetben kettő, lapos oldalával szembeforduló kávé mag található. Szinte….

– Merthogy van olyan eset, amikor egy mag fejlődik csak ki. Ennek van lehetősége teljesen kitölteni a teljes teret a kávé cseresznyében és így kerekded lesz! Mint egy gyöngy! 😉

A Kék Fáncsi első saját kávéja, a brazil Jaguara is ilyen kávé volt.